A Fekete- és a Fehér-Körös Gyula közelében egyesül Kettős-Körössé, ebbe ömlik Körösladánytól délnyugatra a Sebes-Körös. Innen kezdve fut tova Hármas-Körös néven az Alföld második legnagyobb folyója, majd Csongrádnál a Tiszába torkollik.
A szabadon kanyargó folyó áradásaival a síkságon, bizonytalanná téve a termelést, így a szabályozás mellett döntöttek, mely a XIX. század végére fejeződött be. A Körösök hossza 1035 km-ről 455 km-re csökkent, és ezzel párhuzamosan 6000 km belvízcsatorna is épült.
A Hármas-Körös Magyarország legtisztább vizű folyója. Gyomaendrődi szakaszán szabad strandot is kialakítottak, ahol nem csak a fürdőzők élvezhetik a kikapcsolódást, de a vízi túrázók is megpihenhetnek. A folyó és hullámtere természetvédelmi terület, a Körös-Maros Nemzeti Park része. Gyomaendrőd Város Önkormányzata a Körös árterében a folyó medrét követve 26 kilométer hosszú túravonalat alakított ki, mely gyalogosan, kerékpárral és lóháton is bejárható. A Hármas-Körös partján horgászhelyeket alakítottak ki. 
A táj arculata az elmúlt évszázadok alatt sokat változott. A lecsapolások és a folyószabályozások előtt a Körösök és a Berettyó hatalmas mocsárvilágot alkottak, ahol a háborítatlan környezetben hatalmas nádrengetegben vízimadarak sokasága élt.
A szabályozások és a lecsapolások következében a nádasok helyét legelők és szántók vették át.
A régmúlt vízi világot idézik az úszó-lebegő növények, de közel sem olyan változatossággal, mint ahogy egy régi adat bizonyítja 1935-bõl, ahol fehér tündérrózsás, tündérfátylas, vízitökös szittyófajokban gazdag vízfoltokat említenek. Ez a fajgazdaság a múlté, a ma is előforduló vízinövények között sok a védett.
A Körösök völgyének jellegzetes megjelenését a kialakult másodlagos folyóártéri tájformában a csatornák, holtágak, kubikok, az időszakosan kiújuló erek, vízállások, rétek, mocsarak adják.
A költőfajokon kívül pihenő- és táplálkozóhelyet biztosít a Kárpát-medencén keresztülvonuló és alkalmilag itt időző madárfajoknak.
Az öreg odvas fák kitűnő fészkelőhelyet nyújtanak az odúlakó madárfajoknak. Búbos banka, nagy fakopáncs, zöld hüllő, kék- és széncinegék költenek itt. A kubikerdők védett növényei közül kiemelhetjük a nyári tőzikét és a tiszaparti margitvirágot.
Ragadozó madárfajok közül a kabasólyom, a héja, egerészölyv a leggyakoribb.
A Hármas-Körös vize ritkán fagy be teljesen, vagy jéggel rövid ideig borított, így jelentős őszi vonulási és termelőterületet biztosít az európai réceállomány egy részének.
|
"Get the Flash Player"
"to see this gallery."
|
Liget Fürdő
Tegye hozzá saját hirdetését, a legátfogóbb magyarországi turizmussal foglalkozó oldalhoz. Amennyiben Ön étterem, szállás, borászat, wellness hotel vagy fürdő tulajdonosa, esetleg cégvezetője, 
