Kacó, kecele, pruszlik, fékető, galáris - a híresen szép zsámboki népviselet nélkülözhetetlen darabjai, ládafiák féltett kincsei. A mindennapoknak ma is része a hagyományőrzés, hála Lapu Margit néninek, aki példát adott faluszeretetből: egymaga három múzeumra valót gyűjtött össze a régi bútorokból, tárgyakból, új sá gokból s közben dalokat, népszokásokat, játékokat jegyzett, régi minták szerint rózsás tányérokat festett és hímezte a zsámboki zsebkendőket.
Módos gazda építette azt a száz éves, tornácos parasztházat, melynek építészete és belső berendezése - a konyha, tisztaszoba, hátsószoba, kamra, istálló és kocsiszín - azt jelzi, hogyan élt az 1900-s évek elején egy rangos parasztcsalád. Itt lelt otthonra a Lapu Istvánné Falumúzeum (Bajza Lenke tér 1.) - a 2 szoba-konyhás házban együtt található minden, ami a paraszti életformát megjeleníti: a magasra vetett, pánadíszes ágy, a sublótban a legszebb zsámboki ruhák, féketők, kecelék, a sarokban búbos kemence, szövőszék, bölcső, állóka. A ládákban Margit néni évtizedes falujáró munkájával összegyűjtött könyvek, újságok, hímzésminták, feljegyzések dalokról, rigmusokról, szokásokról. A szép arányú barokk, 1753-ban felszentelt Szent Erzsébet templom (Erzsébet tér 8.) értékes főoltárképe Árpád-házi Szent Erzsébetet (1207-1231) ábrázolja, magyar ruhában. A kép érdekessége, hogy modellje Mária Terézia (1717-1780) német-római császárnő, magyar királynő volt. A templom műemlék jellegű csakúgy, mint a közelében álló Nepomuki Szent János szobor, 1842-ből. A Zsámbokon és a turai csatában elesett honvédek emlékét hirdeti az 1848-49-es Szabadságharc Emlékműve. A falu hagyományokban gyökerező egyedi kultúráját a híressé vált Zsámboki Népi Együttes a régi falusi lakodalmak hangulatát felelevenítő, csoportoknak rendelhető programja, a Zsámboki Lakodalmas teszi láthatóvá. Dalok, táncok, rigmusok, ételek, ruhák - itt minden több évszázados szokást idéz: a lányos háznál a vőfély kikéri szüleitől a menyasszonyt, aki nehéz szívvel válik meg a szülői háztól, elsiratja lányságát, majd az éneklő-táncoló menettel vonul új otthonába, ahol a lagzit tartják. Verses beköszöntők kíséretében kerülnek asztalra a hagyományos ételek, elsőként a finom tyúkhúsleves -csigatésztáját a zsámboki asszonyok ügyes kézzel, egyenként készítik. Dalból van egész estére való, a táncokat a vendégekkel együtt ropja gyönyörű ruháiban öreg és fiatal. Aki ezt az ünnepi népviseletet akarja látni - a hétköznapit ma is hordják az idősebb asszonyok - a „Lecsót a Keceléből" augusztusi fesztiváljára menjen Zsámbokra, ahol 50 bográcsban fő a helyben termesztett, híresen jóízű paprikával-paradicsommal készülő lecsó, látható a csigatészta - és zsámboki hímzés-készítés, fa- és tökfaragás, porcelánfestés, csuhéfonás. A lakodalmas menet végigtáncolja a főutcát, majd a Művelődési Ház kertjében lejátssza a lakodalmas színpadi változatát. Szeptember ünnepe a látványos Szüreti Felvonulás lovaskocsikkal, szem gyönyörködtető népviseletben, ahol az odaérkezőket is megtáncoltatják a jókedvű, mulatni szerető zsámbokiak.
|
"Get the Flash Player"
"to see this gallery."
|




Tegye hozzá saját hirdetését, a legátfogóbb magyarországi turizmussal foglalkozó oldalhoz. Amennyiben Ön étterem, szállás, borászat, wellness hotel vagy fürdő tulajdonosa, esetleg cégvezetője, 

