Az 1987. óta az UNESCO Világörökségi védettsége alatt álló Budavári Siklót Széchenyi gróf fiának, Széchenyi Ödönnek a kezdeményezésére építették. A napjainkban is közlekedéstörténeti különlegességnek számító vasutat eredetileg gázüzemű motorokkal mozgatták, s mai formájában is a Budavári Palota, s a várnegyed megközelítésének egyik kedvelt közlekedési eszköze. Alsó, Duna felőli állomása a Széchenyi Lánchíd budai hídfőjénél, az Alagút Duna-parti torkolata közelében van, a felső pedig a budavári palota és a Sándor-palota között. A pálya hosszúsága 95 méter. Az alsó és felső állomás közti szintkülönbség mintegy 50 méter.
A Siklót, mely eredetileg gőzüzemű volt, szintén egy Széchenyinek, Széchenyi István gróf fiának, Ödönnek a kezdeményezésére Wohlfahrt Henrik tervei alapján építették 1868 és 1870 között, s a hivatalos megnyitóra 1870. március 2-án került sor. A maga idejében a kontinens második ilyen közlekedési alkalmatossága volt. Az autóbusz közlekedés 1928-as bevezetését követően sem csökkent a Sikló utasforgalma.
A második világháború során a felső épületet és az ott lévő kocsit légibomba pusztította el, viszont az alsó épület, s a gőzgép érintetlenül vészelte át a harcokat. Dacára annak, hogy a Sikló nagyobb része megmaradt, s újjá lehetett volna építeni az egész berendezést, a BSZKRT 1948-49-ben a sikló romjait eltakarította, berendezéseit széthordatta, mivel a Várnegyed közlekedését kizárólag autóbuszok által akarta megoldani.
Több, mint 40 esztendőt kellett ahhoz várni, hogy 1986. június 4-én újra elindulhasson az immár új Budavári Sikló első szerelvénye, amely mindazok számára maradandó élményt nyújt mai napig, akik akár csak egyszer közlekedtek vele, s gyönyörködtek a minden napszakban lenyűgöző panorámában.
Az Esztergomi Bazilika alatti pincerendszer felújítása
Tegye hozzá saját hirdetését, a legátfogóbb magyarországi turizmussal foglalkozó oldalhoz. Amennyiben Ön étterem, szállás, borászat, wellness hotel vagy fürdő tulajdonosa, esetleg cégvezetője, 
