Ez a vidék ősidők óta lakott hely, így rengeteg történelmi hagyományt rejt magába
"Ahol a magyarsággal valami történt, vagy ahol a magyarság valami nagyot alkotott a földfelszínen, az lett a nevezetes hely. Így lett Ják a magyar köztudatban templomáról és apátságáról nevezetes hellyé. Mindenki tudja, hogy Jákon a XIII. századból való késői román stílű, kéttornyú templom van, amely a maga nemében Magyarországon páratlan."
Szombathely, az egykori római birodalom Savariája, a pannoniai kereszténységnek egyik kiemelkedő és virágzó centruma volt. A római korban e vidék történetét nagyban meghatározta az a borostyánkő út, amely Rómát a Balti-tengerrel kötötte össze, és ami Szombathelyen is keresztülhaladt. Ez az út a kereskedelemben betöltött szerepét a középkorban is megőrizte. Akkoriban ez volt az egyetlen olyan nemzetközi útvonala az országnak, amely az akkori fővárost, Székesfehérvárt, és olyan jelentős városokat, mint Buda és Esztergom nem érintett.
Valóban a templom tette igazán híressé Ják községet, amely az ország nyugati határszélén, Szombathelytől mintegy 14 km-re D-DNY irányban, a Sorok-patak kiszélesedett völgyében fekszik.
A honfoglalás során a magyarok törzse talált itt magának végleges szállást. A XI. század elején pedig itt telepedett le az a Wasserburgi Wecellin nevű bajor lovag, aki Szent István feleségének, Gizella királynénak kíséretével érkezett Magyarországra. Itt nagy birtokot kapott, mint a királyi testőrség parancsnoka, és megalapította a Ják nemzetséget. Ettől a nemzetségtől kapta nevét Ják helység, amelyről okleveles adatok először 1221-ből maradtak fenn. Mivel a jáki bencés apátság alapítása épp ebben az időben történt, valószínű, hogy a monostor lehetett a település magja, amely körül a falu kialakult. Ják egyben nemzetségi birtokközpont is volt. Ezt bizonyítja a máig meglévő, sugarasan létrejött úthálózat, amelyből még a mai napig is jól kivehető az egykori gazdasági vonzáskörzet.
A község legkiemelkedőbb, Európa hírű műemléke az a gyönyörű román kori templom, amely a település központjában, egy fennsíkon áll. Az egykori bencés apátsági templomot Szent György lovag és vértanú tiszteletére szentelték fel a XIII. század közepén. A templomhoz monostor is tartozott. "A monostor mellé tapadt, a gazdasági épületekből, majorból és a cselédlakásokból álló falu. Településföldrajzi szempontból tehát Ják jellegét a monostor uradalmi gazdaságának berendezkedése adta meg."
A XIV. századi iratokból jól kivehető, hogy a szerzetesek gondtalanul éltek ebben az időben a monostorban, mivel az apátságot az uralkodó kiváltságokkal látta el. 1532-ben a törökök nagy pusztítást végeztek a faluban. A helyreállítási munkálatok jó néhány évtizedig folytak.
A XV-XVI. századig terjedő időszakban az itt élők megélhetési szükségleteit elsősorban az erdő és a legelő szolgáltatta. Ezidőtájt a földművelésnek még nem volt nagy jelentősége, igazából csak a XVII. század közepére vált népszerűvé a lakosság körében.
A népesség száma a XVII. század végén, az 1697. évi egyházlátogatási jegyzőkönyv szerint, 500 fő volt. Egy évszázaddal később, az első országos népszámláláskor, 1787-ben közel 100 házban 1000 lakos élt nyugalomban és békében. A XIX. század végére szinte megduplázódtak ezek a számok. Ezen adatokat figyelembe véve elmondhatjuk, hogy Ják község lakosságának a száma az évszázadok során folyamatosan nőtt. A falu híres gerencsérei a XVIII. században kezdték meg működésüket. Ők kézművesi tevékenységükhöz a helyben talált kiváló minőségű agyagot használták fel. Céhük pecsétjén a Szent György templom volt látható.
A XIX. század második felében jó néhány parasztház épült a faluban. Az út mentén pedig az egyházi jellegű szobrok száma emelkedett meg nagy mértékben. Tehát a határszéli falucska egyre nőtt, fejlődött és egyidejűleg csinosodott is. 1872-ben nyitották meg a Szombathely-Grác vasútvonalat, amely azonban elkerülte Jákot. Ennek következményeként a falu a XIX. század végére szinte teljes mértékben elszigetelődött, és nehezen megközelíthető településsé vált, amelyet csak híres templomáról ismertek az emberek országszerte.
A megközelítés illetve az idegenforgalom fellendítése érdekében 1929-ben autóbuszjárat indult Ják és Szombathely között. A járatot eleinte a kevés utas miatt a tulajdonos és egyben vállalkozó, Gaugel Imre csak heti két alkalommal indította. Ezidőtájt a templom sivár környékének megszépítése érdekében felmerült a parkírozás gondolata, amelyet egy évtizeden belül 1940-re meg is valósítottak. Ezzel is fokozták a műemlék művészi hatását és egyúttal a látogatóknak is pihenőhelyet biztosítottak e gyönyörű környezetben.
A község életében nagy szerepe volt annak, hogy 1910-ben felépült a 6 tantermes iskola. Néhány év múlva az iskola két termét óvoda céljaira alakították át. Az óvoda hivatalos működését azonban csak 1950. augusztus 15-től számítjuk, amikoris az 1948. évi XXXIII. tc. alapján az államosítás megtörtént, és az iskolától különválva önálló intézmény lett. Az óvoda épületét az utóbbi években bővítették és újították fel, fennállásának 50. évfordulójára.
1935-ben új iskola építését tervezte a hitközség, mivel a régi elavultnak és szűknek bizonyult, és nem utolsósorban a műemlék összhatását csorbította volna a templom alatt fekvő ósdi épület.
Az új iskola 1936-ban fel is épült. Az itt dolgozó tanítók, az iskolai oktatás mellett, népművelői tevékenységet is folytattak. Előfordult, hogy a tanulók ünnepnapokon még színdarabot is adtak elő. A tanulók létszáma és az igények növekedése indokolttá tette az iskola további bővítését, több osztály létrehozását. Ez 1979-ben meg is történt. Az iskola épületének történetében még az utóbbi évtized is hozott változást, ugyanis 1993-ban tornateremmel bővült az építmény, és ezzel egy régi nagy álom vált valóra.
A falu lakosságának tevékenységét tekintve a XX. század közepéig többnyire földműveléssel és állattenyésztéssel foglalkoztak az itt élők. Majd az ipari fejlődés során megkezdődött az ingázás a falu és a közeli város, Szombathely között. Ennek oka az volt, hogy a város üzemei, gyárai adtak munkalehetőséget a község lakóinak. Ebben az időben sokan feladták vidéki házukat egy városi lakásért. Azonban ez napjainkban éppen az ellenkezőjére változott. Egyre többen választják a nyugalmat, a békét, a friss levegőt a város zaja helyett. Ennek köszönhetően a falu lakosságának a száma mind a mai napig folyamatosan nő. A Jákon letelepedni vágyókat két új lakópark várta és várja, a falu északi és keleti részén. Ma közel 2500 ember él Jákon.
Az idegenforgalom tekintetében a falu műemlék templomának még most is csodájára jár szinte az egész világ. Az itt megpihenő turistákat, kirándulókat eddig egy-egy kiadó szoba várta, mára azonban már egy turistaház próbálja meg az igényeket maximálisan kielégíteni.
Kőszeg
Tegye hozzá saját hirdetését, a legátfogóbb magyarországi turizmussal foglalkozó oldalhoz. Amennyiben Ön étterem, szállás, borászat, wellness hotel vagy fürdő tulajdonosa, esetleg cégvezetője, 
