A mohácsi busójárást minden év februárjában rendezik meg, amelynek eredetére kétféle magyarázat létezik. Az ünnepség hagyományőrző és turisztikai rendezvény is, melyre látogatók ezrei érkeznek. Idejét mindig a tavaszi napfordulót követő első holdtölte határozza meg.A busójárás eredete a monda szerint egészen a török időkig nyúlik vissza. A monda szerint a törökök által sanyargatott lakók a mocsárvilágba menekültek. Egyik este a bújdoklók előtt, a tábortűznél, megjelent egy öreg sokác ember. "Ne féljetek, sorsotok hamarosan jobbra fordul", mondta, majd eltűnt. Hamarosan egy délceg, álarcos vitéz lépett a menekültek közé. Utasítására azok álarcokat, maszkokat öltöttek, és az éj valamint a vihar leple alatt áteveztek a folyón, és fafegyverekkel, kereplőkkel nagy zajt csapva hoztak rettenetet a törökre, így űzték ki őket a városból.
A busó öltözetének jellemző kellékei a szőrével kifordított bunda, a szalmával kitömött gatya melyre bütykös harisnyát húztak,és a fűzfából 
faragott állarc. A zajkeltéshez marhakolompot, kereplőt használnak. Az így beöltözött busókat kísérik a fiatal jankelék, akiknek az a szerepe, hogy távol tartsák az utca népét. A mai busójárás a Koló téren kezdődik ahol a Dunán átkelt busók az ágyús, az ördögkerekes, a szekeres és más busó csoportokkal találkoznak. A régi elöltöltős busó ágyú dörejére a különböző csoportok a főutcán át bevonulnak a város főterére, ahol szabad farsangolás kezdődik. Ezt követően a Duna parton és a környező utcákban iszonyú zajt keltve ünneplik a farsangot. Szürkületkor visszatérnek a főtérre és a meggyújtott óriási máglya körül táncolnak. A felvonulás lezárásaként koporsót égetnek a busók, így búcsúzva a hideg évszaktól s köszöntik a tavasz eljövetelét.
A népszokás megjelenéséről a XVIII. század végéről vannak az első adatok.
Ekkor még sokkal inkább a tél elűzéséről, a nélkülözésből fakadó félelemről és nem utolsó sorban a tavasz a termékenység köszöntéséről szólt a busójárás. A három napig álarc mögé bújt férfiak megváltoztatták mozgásukat, hangjukat, így gyakoriak voltak az erőszakos, év közbeni sérelmek megtorlása is.A népszokás mára sokat vesztett eredeti hagyományából, de mint turisztikai látványosság egyre több vendéget vonz Mohácsra. Valószínűsíthető, hogy a balkáni eredetű sokácok korábbi hazájukból hozták magukkal a szokást, mely itt formálódott tovább.
|
"Get the Flash Player"
"to see this gallery."
|
Tegye hozzá saját hirdetését, a legátfogóbb magyarországi turizmussal foglalkozó oldalhoz. Amennyiben Ön étterem, szállás, borászat, wellness hotel vagy fürdő tulajdonosa, esetleg cégvezetője, 
