Az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark 55 hektárnyi, tájvédelmi területén egykor - Anonymus, a kora középkor történetírója szerint - a honfoglaló magyarok "elrendezték az ország dolgait". 1970 óta e helyen feltárták Szer monostora romjait, felépültek az alföldi táj népi építészeti emlékeiként a Szabadtéri Néprajzi Múzeum kiállítóházai, s az Európában páratlan természettudományos ritkaságokat bemutató jurták.
A központi múzeumépület tucatnyi kiállítása, a kirándulásokra, táborozásokra alkalmas park félszáz látnivalója, az alkalmi és az évente azonos napon megrendezett, hagyományőrző programok igazi élménnyé teszik az ópusztaszeri kirándulást fiatalok s idősek, magyarok s külföldiek számára egyaránt. A látnivalók különleges együttese évente százezreket csábít a honfoglalás emlékhelyére. Ünnepek lesznek a hétköznapok Ópusztaszeren, a Nemzeti Történeti Emlékparkban, ahol a 3. évezred generációi megismerhetik az elmúlt ezer esztendő magyarságának történeti, művészeti értékeit, az alföldi táj sajátos kultúráját!
A legenda és a valóság földjének múltja beláthatatlan messzeségekbe vezet. Legelőször Béla király jegyzője, Anonymus említi meg híres Gesta Hungarorum-ában ezt a területet, mint az első országgyűlés helyét, egyben a Szer elnevezésre is magyarázatot ad: "ott ejtették meg a szerét az ország egész dolgának". Tudniillik a honfoglaló Árpád fejedelem és vezérei. A nagynevű krónikás szerint az addigi szokásjogokat törvényekkel egészítették ki és birtokadományozásokra is sor került.
A XVIII. századtól, a felvilágosodás jegyében indult meg hazánkban is a tudományosnak tekinthető (írott forrásokra támaszkodó és hivatkozó) történelem kutatás. Ekkor kerül ismét a figyelem központjába az első országgyűlés színhelye. Számos tudományos, vagy tudományoskodó munka íródott ebben az időben Szerről.
Az, hogy "Pusztaszeren, ősi alkotmánynak keletkeztének egyik történeti nevezetességű színhelyén, országos emlék állíttatása elrendeltessék". Ferenc József az 1870-es években címzetes pusztaszeri apáttá nevezte ki Göndöcs Benedek, gyulai főesperest, felújítván az egykori méltóságot. A közéleti szereplést országgyűlési képviselőként és a főrendi ház tagjaként is felvállaló pap 1882-ben a kor legnevesebb régészével, Rómer Flórissal megkezdte az egykori monostor romjain az ásatásokat, melynek eredményeiről tájékoztatta a képviselőházat is, egyben kérte, hogy emlékpark létesüljön Pusztaszeren. Minthogy a honfoglalás millenniumának megünneplése már napirenden volt a magyar társadalom vezető köreiben, bízott abban hogy nagy érdeklődés és pártolás övezi majd az ügyet. Ebben az évben már Szeged is mozgolódott, s saját különleges felelősségéről cikkezett a leendő emlékhely kapcsán.
Az 1896-os Országgyűlés a VIII. tc.-ben rendelte el az ország 7 pontján emlékhely állítását többek között Pusztaszeren a honszerzés ezredik évfordulója alkalmából. Az alapkövet június 27-én fényes ünnepség közepette helyezték el.
1897-ben egy magát - összejöveteleik napjára és taglétszámukra utalva -"Szombatosok huszonegyes társaságá"-nak nevező csoportosulás elhatározta, hogy kimenvén az Árpád-szoborhoz ünnepséget tartanak neves vendégek és szónokok meghívásával. Az augusztus 8-i eseménynek olyan nagy sikere volt, hogy hagyomány lett belőle. Minden év augusztusában megrendezték az ún. szobori búcsút.
1902-ben új, szegedi székhelyű szervezet alakult Pusztaszeri Árpád Egyesület néven azzal a céllal, hogy ébren tartsa a honszerző iránti kegyeletet és hálát, valamint hogy az apátság romjain felépítsen egy monumentális templomot Árpád tiszteletére. Ám szűkös anyagi lehetőségeik miatt a szobori búcsúk megrendezésén túl csak egy rövid ásatásra futotta a fejedelem halálának ezredik évfordulóján, 1907-ben.
A háború és a tanácsköztársaság erősen visszavetette a Pusztaszer körüli lelkesedést, s csak a trianoni katasztrófa nyomán éledő nacionalizmus motiválta Árpád-kultusz adott neki új lendületet. Különösen 1936-ban, amikor a Pusztaszeri Árpád Egyesület szerződést kötött Pallavicini Alfonz Károly őrgróffal, akinek családja akkor már csaknem másfél százada birtokolta a területet. A szerződés 29,5 hold területet bocsátott haszonbérbe az egyesület rendelkezésére. Ezen a területen hozták létre a Nemzeti Árpád Ligetet. Ásatások indultak, cserkész- és leventetáborokat rendeztek, artézi kutat fúrtak Árpád kútja néven, székely kaput emeltek, emlékmúzeumot terveztek.
A második világháború azonban újra gátat vetett az elképzeléseknek. Az 1945-ös földosztás után, a kommunista időszak legkeményebb éveiben egyáltalán nem lehetett szó megemlékezésekről. Az 56-os forradalom után munkás-paraszt találkozók hirdették a szocialista építkezés eredményeit az Árpád-emlékmű árnyékában.
A jelenlegi emlékpark gondolata 1970-ben született Erdei Ferenc hathatós közreműködésével. Ettől kezdve folyamatosak a feltárások a monostor romjainál, 1974-ben döntöttek Feszty Árpád panorámaképének, a Magyarok bejövetelének restaurálásáról és itteni felállításáról, 1978-ban megkezdődött a szabadtéri néprajzi múzeum kialakítása.
Az 1982 óta Nemzeti Történeti Emlékpark néven működő múzeum és kirándulóhely ma - Magyarország leglátogatottabb kiállítóhelyeinek egyikeként - mintegy félszáz látnivalóval várja a látogatókat.
|
"Get the Flash Player"
"to see this gallery."
|
Városi Képtár
Tegye hozzá saját hirdetését, a legátfogóbb magyarországi turizmussal foglalkozó oldalhoz. Amennyiben Ön étterem, szállás, borászat, wellness hotel vagy fürdő tulajdonosa, esetleg cégvezetője, 
