Az ide- látógatókat mindig lenyűgözte a táj varázsa, a víz közelsége.
Zalaszabar a Kis-Balaton nyugati partján, Balatontól és Keszthelytől 25 km-re Hévíztől 15 km-re, erdőkkel határolt lankás dombok között fekszik.
Mezőgazdaságilag kedvező helyen található Zalaszabar. Halászatból, gabonatermesztésből, állattenyésztésből, szőlő- és bortermelésből valamint erdőgazdálkodásból tartotta fent magát a település, melyek közül mára a szőlő és bortermesztés, mint jelentős tevékenységi kör maradt meg.
A szőlőhegyről csodálatos panoráma tárul elénk: Balaton, Badacsony és a Kis-Balaton szépségében gyönyörködhetünk. Nyugat felé erdőkkel borított dombok nyújtanak szép látványt.
„ A szőlőhegy bejáratánál hegyi kápolna fogadja a látogatót, amely a török időkben a templomot helyettesítette a dombok közé húzódott lakosság számára ”
Zalaszabart a régi írások "Zabar" néven emlegetik. A község határában a közelmúltban nagyszámú ásatások folytak, melynek során értékes leleteket tártak fel, ami a település ősi voltját bizonyítja. A honfoglalás korában már laktak itt, Árpád magyarjai előtt érkeztek már ide szavardok, szabarok. Valószínûleg innen ered a település neve.
Templomuk egy részét Buzád Bán építette (későbbi Boldog Buzád) az 1230-as években. Ez az épület ma sekrestyeként szolgál. Mûemlék az egész templom, mely a törökdúlás után nyerte el mai formáját.
ősidőktől fogva kitûnő borok termettek itt. Az 1890-es években a londoni borvilág kiállításon aranyéremmel díjazták a szabari bort. Lakói mindig mezőgazdálkodással foglalkoztak, növénytermesztés, Állattartás, a Zalai folyó közelsége miatt halászat, nagykiterjedésû erdőségek következtében erdőmûvelés, valamint rangot adó szőlő és bortermesztés adott megélhetést a lakosságnak.
1984-ben a keleti határrészt, a kaszálót elárasztották és a Kis-Balatont állították helyre. A víz közelsége, a szép kilátást nyújtó dombvonulatra vonzza a turistákat.
1990-től teljesen kiépült a közmûvesítés a község belterületén. Új iskolát építettek melybe 170 gyerek jár jelenleg (a kaposvári püspökség mûködteti).
Címerük egy aljában hegyesen végződő pajzs, tetején nyitott koronával. A nyitott korona az önállóságot jelképezi és azt is, hogy Mária királynőtől mezővárosi rangot kapott a középkorban.
A korona közepén kettős kereszt található a hármas-halommal, amely a hazánkért elesett hősökre emlékeztet.
A címerpajzs bal felső részén a "napba öltözött asszony" látható, körülötte a tizenkét aranycsillag. A régmúlt időktől fogva Szabar védőszentje Mária. Alatta aranymezőben a községet szimbolizáló templom és iskola látható.
A pajzs alsó csücskében található Boldog Buzád címere.
Buzád bán a környék földesura volt ő építette a szabari templomot később szerzetes lett, a tatárok gyilkolták meg menekülésre képtelen hívei körében az oltár előtt.
Jobb oldalon az Árpád-házi hétszer vágott mező, mely jelzi hogy a település az Árpádok alatt már létezett. A pajzs jobb oldalán kék mezőben egy vízimadár, az egyik lábával adja a szőlőt, szájával a halat, szárnya alatt pedig a kenyeret adó búzát, valamint a kék szín itt a Kis-Balatont jelöli.
Látnivalók a közelben:
- Kis-Balaton bemutató ház
- Szőlőhegyi panoráma
- Bivalyrezervátum Balatonmagyaródon
- Cirill-Metód Emlékmû
- Hegyi kápolna
 |
 |
 |
Hivatalos honlap
Tegye hozzá saját hirdetését, a legátfogóbb magyarországi turizmussal foglalkozó oldalhoz. Amennyiben Ön étterem, szállás, borászat, wellness hotel vagy fürdő tulajdonosa, esetleg cégvezetője, 
